Miért és mivel díszítünk fenyőfát karácsonykor?
Egy pók is közreműködött állítólag a karácsonyfadíszek megalkotásában, a szaloncukor pedig igazi hungarikum. És bár eleinte a zord téli napok kedvelt dekorációi maguk a fenyő- és magyalágak voltak, a karácsonyi ünnepekkel a feldíszített fenyőfák is elterjedtek. Kis karácsonyi dekortörténet.
Az örökzöld növények mindig is az ember barátságos társai voltak a téli időszak hosszú, sötétséggel teli napjain. Fenntartották a zord évszakban is a reményt és az örömöt, hogy egyszer vége lesz a télnek, beköszönt a tavasz – erre a körforgásra, az örökkévalóságra, öröklétre emlékeztettek.
Karácsonyi díszek története
A számtalan múltbéli téli ünnepség között egyiptomi és római gyökerekben találjuk meg leginkább azt a szokást, hogy örökzöld növények ágaival díszítették fel a házat. Vagyis
valójában eleinte maga a fenyőág, a magyal és a borostyán volt a dísz! Ennek persze olyan kézenfekvő oka is volt, hogy egyszerűen nem volt más használható növény az évnek ebben a szakában.
A december 21-i téli napforduló utáni ünnepségek általában a természet, a fény, a napisten, a közelgő megújulás örömünnepei voltak, majd a keresztény kultúrkörben is elterjedt. Eleinte a teremtéstörténetet idézték meg, hagyományosan Ádám és Éva napja 24-e, az örökzöld fákkal az édenkertet jelenítették meg, és díszítésük is erre a szimbolikára épült: az almák, amik manapság inkább üvegből készült gömbdíszek, és egyes források szerint a kígyóként tekeredő girlandok is innen eredeztethetőek.
325-ben a nikaiai zsinat december 25-re tette karácsony ünnepét, Jézus születésének napját, így a kereszténység hagyományosan ezen a napon ünnepli a Megváltó eljövetelét, a megújulás, a fény érkezését. Azonban a karácsony a vallási eredete mellett általánosabb, világi jelentést is kapott mint a szeretet ünnepe.
A mai karácsonyfa közvetlen előzménye a 16. században bukkant fel, elsősorban módosabb német protestáns családok állítottak otthonukban eredetileg mindenféle ehető dísszel ellátott fenyőfát. Almák, mézeskalácsok, ostyák, diófélék kerültek az ágakra, később már papírvirágokat, üvegdíszeket is tettek a fákra. A selyempapírba csomagolt szaloncukor fára aggatása viszont kifejezetten magyar ötlet és szokás, amely csak sokkal később, az 1800-as években terjedt el.
Egyes források egyenesen a reformáció kulcsfigurájának, Luther Mártonnak tulajdonítják azt a szokást, hogy a saját otthonunkban karácsonyfát állítunk és gyertyával díszítjük fel. Állítólag útközben látta meg a csillagfényben pompázó fenyőerdőt, ami teljesen elvarázsolta, és ezt a látványt szerette volna visszaadni a fenyőre tett gyertyákkal. Ez bár kétségtelenül nagyon tetszetős, sok kellemetlen tapasztalatot eredményezett, így ma inkább fénysorokat, LED-füzéreket, esetleg csillagszórókat teszünk a fákra – a gyertyákat inkább stabilabb felületeken gyújtjuk meg karácsonykor.
Csúcsdísz
A karácsonyfa fontos éke a csúcsdísz is, mely a betlehemi jelzőfényre utaló csillag, de egyes vidékeken Jézus-figurákat, angyalkákat is tettek a fa tetejére. A templomok tornyaira emlékeztető
alakzat is sokáig elterjedt volt, amelyben egy gömbből csúcsosodik az ég felé egy hosszított forma. Manapság ezeken kívül egyszerűbb szalagokkal, masnikkal, fagyöngyökkel is díszítik a karácsonyfák csúcsát.
Nálunk kevéssé ismert dekor-eredetmese a karácsonyi pók hálója: eszerint egy szegény család nem tudta mivel feldíszíteni karácsonyra a fenyőfáját, éjjel azonban egy pók szorgos munkával telis-tele szőtte hálójával, ami reggelre ezüst és arany színű fonalakká változott. Azóta a hiedelmek szerint nagy szerencse pókot és pókhálót találni a kiválasztott fenyőfán.
Fenyőfa típusok
És ha már fenyőfa, ezen a téren is sok változás történt. Műfenyők már nagyon régóta
vannak, hiszen nem minden területen lehetett könnyen fenyőhöz jutni – ezeket sokáig különböző madártollakból készítették, majd később megjelentek a műanyag változatok is. És nem mellékes, hogy környezetvédelmi okok is generálták ezek elterjedését: míg tömegesen vágnak ki fenyőfákat évről évre, egy műfenyőt sok-sok évig használnak.
Szerencsére egyre népszerűbbek a gyökeres fenyőfák, amiket ki lehet ültetni a kertbe, vagy akár cserépben gondozva meg lehet őrizni őket a következő karácsonyokra is. Sőt, már lehetőség van az ünnepek után visszavinni az élő fenyőfákat a kertészetekbe, így igazi, élő fenyővel karácsonyozhatunk, de közben a természetet is óvjuk.
Látogasson el dekorboltunkba és tekintse meg karácsonyfadísz-kínálatunkat, amik között biztosan megtalálja idei kedvenceit és a hagyományos darabokat is!
